Oldal 11, Össz.:111 ElsőElső ... 9101112132161 ... UtolsóUtolsó
Eredmény 101 től 110-ig , össz: 1108

Téma: Történetek

  1. #101
    Regisztrált felhasználó poros a billentyűzete
    Regisztrált
    2008. Feb
    Hozzászólások
    3

    Alapértelmezett A legenda hatalma

    Hosszú sorokban meneteltek a római légiór, félelemben tartva a gallokat. Azt hitték minden az övék, de nem, volt egy kis gall tábor amely még mindíg képes volt visszaverni a légósokat és faltörőkosokat. Ez a falu nem volt más mint: Carvahall
    A rómaiak viszont új haderőket fejlesztettek ki: a TŰZES KATAPULTOT!!!!! Vajon a kis gall ellentábor képes lesz visszaverni a pusztító hordát? Vagy minden a rómaiak kezébe kerül? Hogyan lesz képes Leonidasz a Carvahalliak vezetője ezt a támadást is visszaverni?
    Megtudhatjátok ha tovább olvassátok a történetet.
    Egy esős napon Carvahall apró falujában már készültek a harcosok, lándzsáikat élezve, felszülten várták az első jelet az ellenfél közeledésére. És hamar meg kapták, érezni lehetett, ahogy a föld remeg az ezer és ezer római talpa alatt, mikor a gall harcosok meglátták a dombon sorakozó ellenfelet, és új pokolgépeiket, úgy érezték itt a vég...

    To be contiuned...

  2. #102
    Regisztrált felhasználó poros a billentyűzete
    Regisztrált
    2008. Feb
    Hozzászólások
    3

    Alapértelmezett A legenda hatalma II

    Carvahall lakosai tudták, hogy nem nyerhetnek, de valamit kellett tenniük a világért! De mit? járt ez mindenki fejében, mit tehetnének 700000 római ellen mikor ők csak 300-an vannak? Tartsanak ki amíg csoda történik, vagy adják fel most? Nem, feladni végképp nem tudták, ki kellett tartaniuk és reménykedniük a Legenda hatalmában, miszerint:
    -Mikor a vég zászlaja lob fejetek felett, s 700000 bitang kutya néz feletek farkasszemet, s már érzződik a vér szaga a levegőben, s tudjátok, hogy nem győzhettek, tartsatok ki, s meglátjátok a Leganda hatalma visszatér!!!
    Ezért nem adhatták fel, mert amikor a Germánok falvait púsztították a "bitang kutyák", akkor ők bizony feladták, a rómaiak területeket ígértek nekik, és jólétet! De, az egyetlen hely ahová jututtak az a nitó volt! Viszont Leonidasz seregét nem ilyen fából faragták! Ők sohasem adtak volna mást az ellenfélnek, mint a pusztulást, vagy a lelküket!
    -Előre!!!-visszhangzott a levegőben a római vezető érces, és mély hangja. A gallok ekkor már tudták, hogy elvesztek, de felkészülten- a vég re felkészülve- várták a légókat. És elindultak, a római sereg elindult! Megrohamozták a várost, és akkor...

    To be contiuned...

  3. #103
    Regisztrált felhasználó poros a billentyűzete
    Regisztrált
    2008. Feb
    Hozzászólások
    3

    Alapértelmezett A legenda hatalma III

    És elindultak, a római sereg elindult! Megostromaolták a várat és akkor, egy villám csapott le az égből teljesen prrázúzva a rómaiak első csapatát. Ez volt maga a csoda az volt a Leganda hatalma!Ez volt a Threant Villám! A római vezetők csolálkozva nézték eme harcost! Most ők voltak abban a helyzetben amibe az előbb ők szorították a gallokat, ők várták a csodát, mert egy Legendávan nem szálhattak szembe! Ekkor újabb villámok csaptak le, s az idő mintha teljasen leállt volna, a gallok arcáról már nem a feszülséget és reményt, mostmár a csata vágy sugárzott. Ellenben a rómaiak csak bambán bámuták a harcost aki megjelent, s mitsem sejtve "várták" a következő villámokat melyek már nem eléjük, hanem a fejük fölé készültek csapni.
    És az idő lassan újra járni kezdett, a villámok lecsaptak, tucatával víve sírba az ellent. Hosszú győtrelmes sikolyokat hallattak akiket nem telibe, csal karon, vagy lábon kapott el a "vég". Ekkor újabb dobogást lehetett hallani, méghozzá a Threantok, és a 300 gall harcos lábának dobogását, ahogy csatakiáltások közepette, indultak leverni a rómaiak összes táborát!


    VÉGE

  4. #104
    Regisztrált felhasználó poros a billentyűzete
    Regisztrált
    2008. Feb
    Hozzászólások
    1

    Alapértelmezett

    GYŐZTÜNK

    Már régóta meneteltünk az erdőben amikor rátaláltunk egy phalanxra.Azt kérdezte tőlünk:
    -Mit kerestek itt?Ez az én erd...
    De már nem volt ideje elmondani mert egyik társunk leszúrta.Én azt mondtam neki:
    -Mit csinálsz?Még hasznát vehettük volna!
    -Azért, mert egy ellenség!
    -De attól...Á mindegy menjünk tovább!
    Addig meneteltünk amíg rá nem találtunk egy gall falura.Volt ott vagy 200 lakos.Lesben álltunk.Vártunk a megfelelő pillanatra hogy lecsaphassunk rájuk.De mire megtámadtuk őket eltűntek.Csodálkoztunk, hogy tűnhet el 200 lakos.
    Eközben a vezér felkiáltott:
    -Miénk a falu!
    Én meg rávágtam:
    -Nem a miénk!
    De mindenki észrevette hogy a fák mögül kijön vagy 2000 gall katona.Én gyorsan mondtam:
    -Íjászok a falra!Katonák, védelmi pozíciót felvenni!
    Éppen volt annyi időnk hogy ezt megtegyük.
    Támadtak...
    Féltünk...
    De győztünk...
    Valaki félősen megszólalt:
    -Győztünk.
    És mindenki:
    -Győztünk!
    Sosem fogom elfelejteni.
    Mindenki minket emlegetett.
    De hihetetlen hogy...
    -Győztünk!!!

  5. #105
    Regisztrált felhasználó poros a billentyűzete
    Regisztrált
    2008. Mar
    Hozzászólások
    1

    Alapértelmezett

    Ez a nap is olyan volt mint a többi.A madarak csiripeltek enyhe szél fújjt.Játszazodó gyermekek zsivajától volt hangos a falu.Hadvezérünk előjött a házából.Némán nézett maga elé.Majd berendelte a vezetőket.Néztük őket,hogy társalognak majd egyöntetűen bólintva jóváhagyták a döntést.Tudtuk,hogy itt az idő menni kell.Mindenki tudta a dolgát.Fegyverünket magunkhoz vettük családunktól elbucsúztunk.Tisztába voltunk vele,hogy lesz aki sohasem tér vissza.De vagy hősök leszünk vagy elpusztulunk.Hadvezérünk beszédet tartott melyben közölte,hogy szövetségeseinekt megtámadták.Mi álljuk a szavunkat és azonnal a segítségükre sietünk.3 napi gyaloglás elé néztünk.Némi védelmi sereget hátrahagyva megindultunk.A katonák egyszerre léptek.Talpuk zajától zengett minden.Páncéljaik zörgése még a napot is megretentette.Messzi távolból lehetett látni a porfelhőt mellyet maguk után húztak.Jókedv jellemezte Őket.Igaz bátor ember nem búslakodik...ha meg kell halni akkor csatában haljon ne puha párnák közt.Éjjelre tábort vertünk egy kietlen vidéken.Őrszemek mentek a négy égtáj felé felderíteni a környéket.Mivel semmit sem találtak csúpán eltévedt vadakat így hamar vissza tértek.Majd szép lassan elcsitúlt a tábor és mindenki alvásba szenderült.Egy katona nem aludt....dícső hadvezérünk.Ő csaták előtt mindig fent volt...Erejét a mi nyugalmunkból vette.A hold vissza-vissza csillant páncélján....erőt sugártzott magából.Biztunk benne és Ő ezt meghálálta.Reggeli után ismét megindultunk egészen a szomszédos falu határáig.Barátaink örömmel láttak habár rossz hírrel szólgáltak.Megtudtuk tőlük,ogy körülbelül 1000 germán és 2500 gall lépett szövetségre.Katonáink vére,nyersanyagaink java hozta lázba Őket.megtudtuk,hogy közös vezért választottak.....sokan mondták maga a démon állt be hozzájuk.Halk moraj terjedt katonáink közt.Mindenki érdeklödött vajon igaz lehet-e vagy csak ámítás.Ekkor dícső vezérünk hangját hallatta.még most is itt csang fülemben minden mondata.
    -Katonák vagytok,katonának születetek.Szavunkat adtuk mellyett soha nem szegtünk meg.Békére vágyunk és boldogságra.....De ehhez győznünk kell.
    -Ha magát az ördögöt is kell megölnöm akkor megteszem.Erre születtem ahogy Ti is.Ezért élünk.A kérdés az csúpán,hogy elszaladtok vagy harcoltok.
    Tisztában vagyunk azzal is,hogy lesz aki sohasem tér haza viszont így legalább megtett mindent a békéért a családért.Hősként emlékezünk rá és hősként temetjük.
    -Az ellenség itt van alig 2 falura.Tudják,hogy jövünk.Viszont azt nem,hogy mi addig haza nem megyünk míg mind egy szálig le nem kaszaboltuk Őket.Mert ma győzni jöttünk és győzni fogunk.
    Magasba emelte kardját.A sereg felüvöltött egyszerre kiáltva

    -Győzni akarunk,győzni fogunk.

    Oly hangos volt,hogy kinek füle ezt még nem hallotta az menten füléhez kapott fájdalmában.

    -Most pedig pihenjetek.Holnap nagy csata elé nézünk.Fáradt római nem lehet a csatamezőn.Mondta vezérünk majd vissza vonult.

    Az éjjel nyugodt volt és csendes.Látni lehetett a csillagokat.Mondák szerint minden hős egy csillag.Csata előtt különös erőt sugároznak.Igaz vagy sem azt nem tudom de ily erősek még nem éreztem magam.Szép lassan álomba szenderületem.
    Reggel korán keltünk.Karokat pucoltunk...mondván ellenség vére ne keverejen kis hazánk porával.Nem méltok rá.Ekkora vezetőink stratégiánkat megbeszélték.Megtudtuk,hogy 4 felé szakadva 4 oldalról támadunk.A germánok és a gallok bevetették magukat egy erdőbe.Ezzel is nehezítve a támadásunk.A 4 sereg 300 légiós 300 birodalmi 300 könnyülovas és 400 nehézlovas volt.Emelett még hoztunk magunkal 20 tűzkatapultot.Kémeink jelenteték,hogy az ellenség előegysége itt van nem messze.Gondoltuk a 300 légiós elég lesz mutatóba....Hisz innen kezdve már csak a taktika volt velünk.a légiósok megindultak abba az irányba ahol az ellenség tanyázott.a többiek 3 felé osztva célbavették az erdő melletti dombokat.Katapuljainkat felvittük a legmagasabb pontra.A germán kémek jelezték a légiósokat de nem tudták,hogy nincsenek egyedül.Harcos nép a germán de gondolkodni nem tud.Hirtelen támadásokkal és nagy erőfölényével nyerték a csatákat.Mi ezt tudtuk.tudtuk azt is,hogy mind ki jönnek.Így is volt.Megremegett a föld ahogy 1000 germán harcos futott ki az erdőből.
    -Katapultokat betölteni!!!Izzanak azok a lövedékek.
    Mikor a légiósok meglátták a germánokat abban a pillanatban megálltak.....vártak és vártak.Tudták,hogy itt vagyunk és mindent látunk....csak a megfelelő pillanatra várunk.Elhagyta az utolsó germán is az erdőt ....már nem óvta őket semmi....
    -Tűűűűűzzzzzzzz!!!!Hallatszott a messzi távolból.Majd vörösre festve az eget lángoló sziklák repültek el felettünk süvítve egetrengető robajjal.A germánok megtorpantak....az erdő felé néztek de megindulni már nem tudtak.Becsapodtak a lángoló sziklák.Hullottak......kezek lábak törtek égő emberek fájdalmától volt hangos minden.....Ekkor a légiósok formát öltve módszeressen gyilkoltak le mindenkit aki az útjukba került.Még a holtakat is leszúrták mégegyszer,hogy fel ne kelljenek...Majd hirtelen nagy csend lett.Germánok vére borította a mezőt...mind elpusztult...ki így ki úgy...ez volt a végzetük.Légiósaink álltak a mező közepén majd hangos csatakiáltással jelezték Ők bizony győzni jöttek és győztek is....Habár még csak egy csatát nyertünk nem a háborút.Várt ránk még 2000 gall.Bent voltak az erőben...tudtuk ha bemegyünk mind meghalunk...hisz náluk jobban senki sem tudta mi az a védekezés....Viszont egy valamit elfelejtettek......A fa ég.....Így hát felgyújtottuk az erdőt körben egyetlen útat hagyva a menekülésre.A tűz ropogott füstje az ország határáig látszott.A kijáratnál 3 felé oszoltunk.Jobb és bal oldalt helyezkedtek el a gyalogosok és a kijárattal szemben a lovasság.a katapultoknak már hasznát nem vettük mivel magunk közé csak nem lövetünk.Tudtuk,hogy jönni fognak és azt is,hogy egyszerre nem engedhetjük k őket.ezért a következő taktikát választottuk.Mikor a gallok egy része kirohant mondván megöl mindenkit aki az útjába kerül a 600 gyalogos lezárta az utat mögöttük a könnyű lovasság a külső részen míg a nehézlovasság a gyűrű belsejébe törve ölte le őket mind egy szálig.Viszont a 600 gyalogosunk igen nagy veszteségek árán tudta csak tartoztatni őket ezért félő volt hogy bukás lesz belőel.ekkor a könnyű lovasság a segítségükre sietett.....mikor a nehéz lovasság is lemészárolta a kint levőket akkor mentek Ők is és elkezték vissza tolni a gallokat az erdőbe.Viszont a tűz az meg csak terjedt...Hallottuk ahogy a hátsó gallokat perzselték a lángok.De a szorításból nem engedtünk.....a fájdalom melyet az égő test okoz kibirhatatlan.Az a szag ahogy a tetemek sültek még ma is itt van az orromban.Mind meghaltak.Sokan közülünk is oda lettek....De tudtuk hírünk elriaszt mindenkit ki hazánkat farmnak nézi.Némán,csendben,véresen és fáradtan álltunk és néztük az erdő tűzét.Mintha erőt adott volna.......Pedig csak a győzelmi mámor járta át testünk.Hadvezérünk kardját ismét a magasba emelte....jelezvén,hogy Győztünk.Ismét itthon vagyunk és várjuk azt a pillanatot,hogy hősként haljunk meg.........




    Kicsit hosszú lett és sorry a kisebb hibákértVéleméyeket kérek

  6. #106
    Regisztrált felhasználó nem ma kezdte
    Regisztrált
    2007. Nov
    Hozzászólások
    130

    Alapértelmezett

    Viszonylag jó, csak BEKEZDÉSEKET BA**KI!

    És most én is írok egy történetet, mert szünet van és nincs jobb dolgom. Valószínűleg sok üzeneten át fog menni, mint az a phalagányosos sztori, ami királyság volt.

    EGY SZTORI - 1. rész

    Travian világában élt egyszer egy erdő közepétől 5 méterre levő kunyhóban egy ember. Ez az ember a Habib névre hallgatott, és egész nap az almafáit öntözte, mert 1. nem volt jobb dolga és 2. kellett neki az élelem. Mert őt ugyebár nem tanították meg vadászni. Mindig, amikor egy ragadozó közeledett, futott az életéért.
    Egy szép napon Habib felmászott az almafájára. És mit látott? Egy sereg vaddisznó, medve és farkas csatarendben küzdött egy rakás fejszés ember ellen! A sereg hátulján egy lovas ült, aki egy narancssárga csillagot viselt, és két fejszével volt felszerelve. Germánok! De miért ölnek le így vadállatokat? Ez nem lehet egyszerű vadászat!
    Habib leugrott a fából és visszafutott a kunyhójába. Elővett egy kis könyvecskét, melynek fekete kötésére arany betűkkel ez volt ráírva: "Travian - Ismertető" Elkezdte lapozgatni, és hirtelen egy érdekes dologra bukkant rá a "Hősök háza" fejezetben. Rájött, hogy ő egy oázisban él, és ha ezt egy falu irányítja, a fák negyede önként átsétál abba a faluba naponta!
    "Ezt nem tehetik" - gondolta Habib. Óvatosan kilopakodott a kunyhójából, és megpróbálta megkerülni a csatázókat. De két csatabárdos észrevette, és elkezdett felé rohanni. Habib - más ötlet hiányában - beugrott egy fa mögé és felvett egy husángot.
    A két csatabárdos egyből elkezdte keresni. Az egyik elment a másik irányba, a másik viszont pont mellette ment el... érezni lehetett a fejsze pengéjén a vér szagát... Habib ebben a pillanatban felugrott, mikor a csatabárdos éppen háttal volt neki, és mielőtt megfordulhatott volna, fejbevágta a csatabárdost a husángjával! A társa egyből odaugrott, de Habib felkapta a fejszét és egy precíz vágással lenyakazta a katonát.
    Habib kézbevette a két fejszét és tovább lopakodott, ezúttal óvatosabban. Néhány perc múlva megérkezett a lovas mögé, akit az Ismertető "hős" néven említett. Habib letette az egyik fejszét, és a másikat elhajította a lovas felé. Habib kitűnő célzóképességének köszönhetően a fejsze messze elrepült a lovas mellett. "A fenébe" káromkodott Habib (csak halkan), és most a másik fejszét vette a kezébe. De úgy döntött, megrohamozza ezúttal a hőst! A hős éppen egy medvét csapott le kalapácsával, miközben Habib a hátába illesztette a fejszét. Óriási kiáltással a lovas leesett lováról.
    A támadóbónusz elvesztésével a csatabárdosok már nem voltak olyan jók. Végül megfutamodtak. Habib sajnos nem tudta megszámolni, mert nem járt iskolába.
    A csata után egy vaddisznó, egy farkas és egy medve közelítette meg Habibot - a többi holtan hevert sajnos. Az nagyon meglepődött, amikor a farkas megszólította: "HABIB! Köszönjük azt, amit tettél! Most légy jó kisfiú, és hozzál el a szomszéd oázisból egy vaddisznót, egy farkast és egy medvét, hogy tudjon regenerálódni az oázis népessége!"
    Habibnak nem volt ínyére a feladat, de a medve eléggé vérfagyasztóan vicsorgott, így úgy döntött, inkább megteszi...

    FOLYT.KÖV.

  7. #107
    Regisztrált felhasználó nem ma kezdte
    Regisztrált
    2007. Nov
    Hozzászólások
    130

    Alapértelmezett

    2. rész

    Habib így hát visszatért kunyhójába, hogy összepakolja az útravalót, és kipihenje a nap fáradalmait. Másnap reggelre már készen is állt, és botját kezébe véve elindult.
    Habib még soha nem látta, az erdőn (oázison) kívül mi van, így igencsak meglepte a látvány. A látható terület nagy része vagy kihalt mezőség volt, néhol egy-egy sziklával, vagy szabályos kör alakú településeket lehetett látni, kő-, cölöp-, és földfalakkal. Bár ismerte valamennyire a három népet, akik lakják Traviant (a rómaiakat, gallokat és germánokat), még soha nem látta településeiket közelebbről.
    Azonban jelenleg nem is akarta. Tudta, hogy a három állatot csakis egy másik erdős "oázis"-ban lelheti meg, ezért ezt kezdte el keresni. Hamarosan meglátott egy távoli facsoportot - ellentétben otthonával, emellett egy búzamező díszelgett. Habib e felé vette az irányt, bízva benne, hogy itt megvannak a szükséges állatok.
    De valami furcsa volt. Az oázis teljesen kihaltnak tűnt... néhány madáron kívül nyoma se volt itt életnek. A búzamező mellett egy hatalmas magtár állt, és látszott, hogy a búza nem vadon nőtt, hanem alaposan gondozták. Ennek ellenére Habib ment tovább beljebb. De egyszer csak megtorpant.
    A fák közül több medvebundából készült sátrat látott meg, és a sátrakban, illetve akörül lándzsás katonák ültek. Rengeteg lándzsás. Habib gyorsan visszaugrott, még mielőtt a katonák észrevették volna - és visszafordult. Ezt az erdőt is megtisztították a germánok. Hát mi van itt?!
    Alig ment viszont néhány lépést, újabb katonák zaját hallotta meg. A másik irányból narancssárga lovon ülő lovas katonák tűntek fel. Habib egy pillanatra áll, hogy az egyik közülük szintén egy narancssárga csillagot visel. Aztán megpróbált elmenekülni. De nem sikerült: az egyik lovas a nyakánál fogva megragadta és felhúzta a lovára.
    Habib a nyeregből többé-kevésbé látta a csatát. Látta, amint a sereg meglepetésszerűen rátör a lándzsásokra, és veszteségeket okoz nekik - de ez után a lándzsások összerendeződtek, és lassan, de biztosan visszaszorították a lovasokat. Hirtelen megfordultak a lovasok, és menekülni kezdtek.
    Habib őszinte sajnálatára az őt fogva tartó lovast nem ütötték ki a nyeregből, de látta, hogy a narancssárga lovasok száma nagy mértékben megfogyatkozott. Viszont nem gondolkozott sokat: a lovasok egy kőfallal körülvett település felé lovagoltak vissza - Habib megállapította, hogy a határföldeknek körülbelül a fele búzamező.
    Amint beértek, a lovas leszállt a nyeregből, és az ingénél fogva tovább vonszolta, bár a többi az istálló felé tartott. Egyenesen a palota felé vitte. Amint beértek, több tucatnyi szolga köszöntötte őket, és elővonult egy bíborcsíkos tógába öltözött, őszülő hajú ember, aki így szólt: "Üdvözöllek palotámban! Már vártam rád, Habib."

    Folytatása következik.

  8. #108
    Regisztrált felhasználó nem ma kezdte
    Regisztrált
    2007. Dec
    Tartózkodási hely
    Budapest XIV.
    kor
    26
    Hozzászólások
    119

    Alapértelmezett

    Egy várlakó naplója[Részlet]

    Este van,rémülten figyelünk a várunk lőréseinde nem látunk semmit.Egyik pillanatról a másikra hallunk egy sikolyt,férfi lehetett 30 körüli,de valyon mi történt?
    Látjuk hogy az egyik bástyáról leesett benne phalanxdárda.Phalanxokat rég látták már támadni,elfelejtették hogy távolharcban nem is olyan rosszak.Így szól a vár ura: MEGTÁMADTAK!Mindenki készülődjön,elgondolkodik...lehet hogy csak fake volt?
    Szól nekik hogy maradjanak mert csak fake.Egyszer hallják hogy dübben egyet a kapu és a fal,faltörők-kiáltott-.Ekkor már a tűzes golyók is szálltak a kapura.Beszakadt a kapu,a kardosok csak úgy özönlöttek be a kapunk ezresével.Pár theutat is van köztük ha jól látom,olyan 500 körül lehetnek.-szólt a vezér-Gyerünk,gyerünk mindenki álljon sorba!!A paladinok lovaikkal lent sorakoztak és várták hogy beljebb jöjjenek,a lándzsások is elkészültek.A szomszéd kastélyból azóta érkezett pár szövetséges katona.2000 főnyi testőr.Nagy harcra számítottak.Mikor betörtek a vár belsejébe a gall csapatok a paladinok,lándzsások és testőrök lemészárolták őket.-Nem gondoltam volna hogy ilyen könnyű lesz,de sajnos így is vesztettünk 600 főt.
    Pirkadni kezdett...
    Reggel szólt a kakas és ugattak a kutyák is.Mindenki megviselten ébredt.Úgy látszik legyőztük a farmolót.
    Nagy ünnep vette kezdetét.

    Folyt köv.
    (Valamikor biztos)
    csirkepörkölt

  9. #109
    Regisztrált felhasználó most érkezett
    Regisztrált
    2007. May
    Tartózkodási hely
    budapest
    Hozzászólások
    7

    Alapértelmezett

    Jóskaix története hogyan lett XV. Sek-Duat
    A travian világában 100 évvel ezelőtt a gall birodalom szívében élt egy gall nevezetesen Jóskaix.Egyszer aztán elhatározta , hogy elmegy egy nyári vadászatra.Ment mendegélt sorra járta a közeli oázisokat de egyikben sem találta amire vadászott:egy arany szemű nagyon ritka kobra.Már vagy 100 mérföldre lehetett a fővárostól a pusztaságban amikor megpillantotta a kobrát elővett egy buzogáyt (amit a fővárosban a 34-dik emeleti leölt germánok tárgyaji boltban vásárolt) és leütötte.Érdekes módon a buzogány tört darabokra de a kigyó meg sem mozdult mintha kőböl lenne.Ekkor Jóskaix a nagy mérgelődés után (mert 1000 gall pénzért vett buzogány szanaszét tört ráadásul ő természetesen eldobta a számlát) megfogta a kobrát*.Erre az olyan forró lett mint a teuton villám fegyvere és fényesebben kezdett világítani mint a nap.Hősünk ezért átmenetileg megvakult.Mire magához tért egy kő volt előtte tele hieroglifákkal.Odament megfogta.Az hirtelen átalakült gall írássá.Jóskaix elkezdte olvasni:"Én XIV. Sek-Duat fáraó(miii???gondolta magában jóska) a régen letűnt egyiptomi birodalom amely még a natarok népénél is sokkal pompázatosabb és nagyobb volt utolsó ura felhatalmazom azt aki most ezen sorokat olvassa , hogy felvehesse a XV. Sek-Duat nevet és méltó utódomként újra felemelhesse a legpompázatosabb kultúrát a világon"ekkor újabb villanás és az írás eltűnt és Jóska előtt már egy ismeretlen város állt...
    *=gyerekek ezt otthon ne próbáljátok ki.
    Folytatjuk 2 percen belül megértésüket köszönjük a jegyeket nem váltjuk vissza.

  10. #110
    Regisztrált felhasználó most érkezett
    Regisztrált
    2007. May
    Tartózkodási hely
    budapest
    Hozzászólások
    7

    Alapértelmezett

    Itt a folytatás.
    Jóskaix bemerészkedett a városba.Mikor a 10 méter távolságot a kaputól számítva elérte , látta mintha egy milliméter vékony valami körülvenné a várost de ezen gond nélkül át tudott hatolni.Mikor beért a fővárostól eltérően itt nem felhőkarcolók voltak még csak nem is egy főépület hanem egy óriási piramis.Jóskaix bement a piramisba.Rájött , hogy ez a központ.Tele volt írással , egy kobra arany szobrával és egy furcsa obeliszkkel aminek a teteje világított.Hirtelen eltűnt alóla a talaj és egy fehér űrben találta magát , aztán megjelent előtte XIV. Sek-Duat szelleme és a következőt mondta:"XV. Sek-Duat ,
    örülök , hogy eljöttél.Ez a palota a központja mindennek ebben a faluban.Ez az obeliszk olyan mezőt gerjeszt amely megvédd minden ellenség ellen.Az összes tudást amit az egyiptomiak felhalmoztak a falon találod.Menj oda érintsd meg és a te nyelvedre vált az írás.Így fejleszd falud , mert hamarosan megpróbáltatások érnek.Nyomd meg az arany kobra szobrát és a falu dolgozói megjelennek szolgálatodra.Én 3000 éve itt kísértek várván az örököst és most te végre megszabadítottál ezért örök hála XV. Sek-Duat és viszlát."Azzal Jóskaix ismét a piramisban volt.Gondolta ezentúl tényleg a XV. Sek-Duat nevet fogja használni.Mindent elvégzett amit a szellem mondott és hamarosan a falu virágzásnak indult.

    -----------------------------------------------------

    Két év múlva.

    XV. Sek-Duat színarany istenekkel díszített trónján ült , talpig drágakövekkel
    kirakott arany és selyem öltözékben , szőlőt és friss gyümölcsöket csipegetve aranytálcájáról.<-XV . Sek-Duat Birodalma kétszer nagyobb volt mint a nataroké , fejlettebb mint a rómaiaké , jobban be volt védve mint a galloké és többet fosztogatott mint az összes germán fennállásuk óta.Ekkor hirtelen megjelent XIV. Sek-Duat szelleme s ezt mondta:"Most , hogy a birodalom elérte határait , soha nem látott , mérhetetlen sereggel rendelkezik le kell igáznod a szomszédos gall birodalom fővárosát.Ez az egyetlen mód ha még akarod élvezni ezt a pompát és fenn akarod tartani a birodalmad."Azzal eltűnt és XV. Sek-Duat elgondolkodott szavain.Hiszen egyszer ő volt Jóskaix és az a hely volt számára minden.Így pár napig még gyötrődött aztán elhatározta , hogy elsőként diplomáciával próbálkozik.Így hát kiment a szónoklótérre ami a gyülekezőhely egyiptomi megfelelője.Odahívta az összes katonát és megkezdte a beszédét:"Én XV. Sek-Duat pompázatos uratok elrendelem , hogy teljes felszerelésben , felkészülten , rendezetten sorakozzatok fel a kapu előtt délután 4-órakor.Délután 4 óra.XV. Sek-Duat a kapu előtt állt két lovas aranyfogatában és a sereget szemlélte.Azok tökéletes oszlopokban voltak osztály szerint:10000 lándzsás ,10000 parittyás,10000 pap,10000 fogatos és 10000 harci elefántos.Megindultak a város felé még csak 1 mérföldet haladtak de máris feltűnt felhőkarcolóinak csúcsa.Mire odaértek este 11 volt így a sötétség leple alatt körbevették a várost.
    Reggel egy újonnan kifejlesztett hatalmas ágyúval belőttek a városba , hogy ébresszék az emberek azonban a golyó célt tévesztett és belecsapódott egy felhőkarcolóba ami ledőlt és így 5000 embert sikerült megölni.Erre a főnök a rómaiaktól vásárolt testőrök kíséretében kijött és felállt a fal tetejére.
    -Ki vagy és mit akarsz???kezdte
    -Én XV. Sek-Duat vagyok és te akkor beszélsz amikor én azt mondom!
    -Na de kérem!
    -Elég vagy leparittyáztatlak!
    -Jól van , rendben...
    -Na szóval azért jöttem , hogy elfoglaljam a várost...
    -Micsoda!!??
    -Grrr!
    -Ja igen elnézést.
    -De ezt nem csak harccal lehet elintézni.Tennék egy ajánlatot miszerint átadjátok a várost és így az igazgatása alatt álló birodalmat nekem a hatalmas és fenséges fáraónak és én sértetlenül hagylak titeket és maradhat minden a helyén csak éppen és dirigálok.Nos?
    -SOHA!!!Utolsó csepp vérünkig harcolunk és nem hagyjuk , hogy a fővárost megkaparintsd te maszkos fara... nem tudom mi!
    -Akkor remélem jó sok véretek van.TÁMADÁÁÁÁÁS!!!!!!!!!NINCS KEGYELEM NINCS IRRRGALOM!!!
    -ÁÁÁÁÁÁ!!!
    A csata megkezdődött.Mikor úgy tűnt XV. Sek-Duat serege könnyűszerrel diadalt arat a horizonton megjelent a gall birodalom összes serege ami mozgósítható volt.Ők onnan tudták meg , hogy baj van , hogy a főnök a harc előtt postagalambokat küldött szerte a birodalomban.Lerohanták XV. Sek-Duat seregét így az két tűz közé került.Ám a nagyon magasan fejlett és képzett sereg még ezt is állta-egy ideig.Aztán egy kétségbe esett vérző katona futott a fáraó elé aki pajzzsal védett sátrából figyelte az eseményeket.
    -Fenséges úr!Túlerőben van-van-van ööö...Azzal meghalt.
    A fáraó ezt nem nézte jó szemmel és a palotája falára vésett isteni tudást használva bevetette magát a csatába.Iszonyúan erős volt:mozdulatokkal ölt meg 10 gallt , fényes villanásokat szórva tizedelte az ellenséget és isteni láthatatlan védőpajzsot szórt az arra rászorulókra.A csata menete így rögvest megváltozott: most a gallok kezdtek fogyatkozni.Végén már alig voltak 100-an és behúzódtak a főfelhőkarcoló legfelső emeletére.Ekkor XV. Sek-Duat leállította a harcoló katonákat.Egy mozdulattal fönt termett a tetőre.A gallok rögtön nekitámadtak de esélyük se volt:ő egy legyintéssel lesöpörte őket a mélybe ahol az ott várakozó egyiptomiakra estek.Már csak ő és a főnök voltak ott.Felemelte két kezét és egy egyre csak növő fénygömböt képzett és úgy intézte , hogy közben lehulljon a maszkja , hogy a főnök még lássa ki öli meg.A főnöknek nagyra kerekült a szeme és ezt mondta:-Jóskaix???
    -Igen , HUHUHAHAHAHA és rádobta a főnökre a gömböt.Az nagyot ordított és azzal meghalt.De XV. Sek-Duat ismét hallotta a főnök hangján:-Jóskaix???
    -Igen.válaszolt.
    -Jóskaix???
    -Igen!felelte egyre mérgesebben.
    -Jóskaix!ez már nem nem is kérdés volt.
    -Igen!válaszolta és majd felrobbant a dühtől.
    -JÓÓÓSKAAAIIIX!!!Hallatszott a kiáltás.
    -IGEEEEEEEEEEEEEEN!!!A fáraó torka szakadtából üvöltött vissza.Ekkor eltűnt előle a felhőkarcoló képe és már egy sötét szobában egy ágyon feküdt aminek ablakán beesett az eső , és a felesége ült előtte.
    -Jóskaix?
    -Igen , mi van , mi történt? kérdezte bágyadtan
    -Két napot aludtál apjuk és még te kérded mi van!Szedd össze magad az ablak betört , beesik az eső és tudod , hogy pont mindíg e felhőkaroló felett esik
    !!!Gyerünk lódulj azt javítsd meg!!!
    -Szóval akkor...várjunk csak nem is voltam fáraó??
    -Mi???Dehogy , de mindjárt valami más leszel ha nem lódulsz!
    -Jól van annyuk de valamit tisztázzunk , rendben?
    -Jó.
    -Akkor tehát nem találtam meg az ősi egyiptomi kultúra romjait és lettem XV. Sek-Duat egy szellem vezetésével.
    -Dehogy.
    -És nem tört darabokra az 1000 gall pénzért vett buzogányom?
    -Nem.
    -Nem uralkodtam az egyiptomi falum felett minden pompában 2 évig??
    -Nem.
    -És végül nem igáztam le a gall birodalmat mérhetetlen seregemmel és hatalmas varázserőmmel , végül megölve a főnököt???
    -Na jó van nem tudom miket álmodsz te itt két napon keresztül apjuk , de azt tudom , hogyha nem lódulsz most rögtön akkor nagy baj lesz!
    -Jól van na annyuk!
    Azzal Jóska fogott 500 gall pénzt , lement az 50-edik emeleti lakásáról , át a szemben lévő felhőkarcoló marketbe vett ablakot és minden mást ami kell(kaját is vett , hogyha már úgyis ott van) megjavította az ablakot és még most is élnek ha Jóska nem képzelte újra azt nappal , hogy ő XV. Sek-Duat és az egyiptomiak nevében le kell ölnie a főnököt.
    VÉÉÉÉÉÉÉÉÉGE.

Similar Threads

  1. Travian történetek nyomtatásban
    By darkman in forum Archív
    hozzászólás: 167
    Utolsó hozzászólás: 2009-01-08, 17:28

Hozzászólás szabályai

  • Nem hozhatsz létre új témákat
  • Nem írhatsz hozzászólást
  • Nem adhatsz hozzá mellékleteket
  • Nem módosíthatod saját hozzászólásaid
  •  
  • BB kód használata engedélyezett
  • Smileyk használata engedélyezett
  • [IMG] használata engedélyezett
  • [VIDEO] code is engedélyezett
  • HTML használata nem engedélyezett